Hogyan befolyásolja a hőre lágyuló festék sűrűsége a tonnánkénti lefedettséget

Gyors válasz

Ugyanazon jelölési vastagság mellett a kisebb-sűrűségű hőre lágyuló festék több négyzetmétert fed le tonnánként, mint a nagyobb-sűrűségű anyagok.

Az ok egyszerű: a hőre lágyuló útburkolati festéket általában tömeg szerint vásárolják, de az útburkolati jeleket térfogat szerint alkalmazzák.

10 000 m²-es projekthez 2 mm vastagságnál:

• Sűrűség 1,8 t/m³ → kb. 36 tonna
• Sűrűsége 2,3 t/m³ → kb. 46 tonna

Ez körülbelül 10 tonna eltérést jelent azonos jelölési terület és vastagság esetén.

Tehát a közlekedési jelzőfestékek összehasonlításakor a tonnánkénti ár önmagában nem mutatja meg a projekt valós költségét.

Miért befolyásolja a festék sűrűsége a fedést?

A hőre lágyuló festéket általában tonnában, kilogrammban vagy 25 kg-os zsákban értékesítik.

De a vállalkozók az anyagot arra használják, hogy meghatározott területet és vastagságot hozzanak létre az útburkolati jelek között.

Ez azt jelenti:

A festéket súly szerint veszed, de térfogat szerint használod.

A sűrűség összekapcsolja ezt a két mérést.

Az alacsonyabb-sűrűségű anyag több tonnánkénti térfogatot biztosít.

A nagyobb-sűrűségű anyag kisebb térfogatot biztosít ugyanazon súly mellett.

Ez az oka annak, hogy két, azonos zacskótömegű hőre lágyuló trafikfesték eltérő elméleti fedést eredményezhet.

1. Az alapfedezeti képlet

Az első lépés a jelölés térfogatának kiszámítása.

Hangerő jelölése

Terület × Vastagság=Térfogat

Ezután számítsa ki a szükséges anyagtömeget.

Szükséges festéksúly

Térfogat × Sűrűség=Festék súlya

Például:

Projekt terület:10,000 m²

A jelölés vastagsága:2 mm=0.002 m

Szükséges mennyiség:10,000 × 0.002 = 20 m³

A projekthez tehát körülbelül 20 köbméter kész hőre lágyuló jelölőanyagra van szükség.

A végső tonnatartalom a festék sűrűségétől függ.

2. Sűrűség 1,8 vs 2,3 t/m³: Mennyi festékre van szükség?

Festék A

Sűrűség:1.8 t/m³

Számítás:20 m³ × 1,8 t/m³=36 tonna

B festék

Sűrűség:2.3 t/m³

Számítás:20 m³ × 2,3 t/m³=46 tonna

Összehasonlítás

A különbség a következő:

46 − 36=10 tonna

Ugyanazon projektterületen és vastagságon a nagyobb{0}}sűrűségű útburkolati festék körülbelül 10 tonnával több anyagot igényel.

Ez az oka annak, hogy a sűrűség közvetlen hatással van a projekt anyagfelhasználására.

3. Hány négyzetmétert képes lefedni egy tonna?

A számítás megfordítható is.

Elméleti fedezet tonnánként

1 ÷ Sűrűség ÷ Vastagság

2 mm vastagságnál:

Tehát az elméleti különbség körülbelül:

61 m² tonnánként

Ez azonban elméleti számítás.

A tényleges terepi lefedettséget a következők is befolyásolják:

• járda textúra
• jelölés vastagságának változása
• berendezés ellenőrzése
• alkalmazási mód
• anyagi veszteség
• operátori következetesség

Ezért az elméleti lefedettséget az összehasonlításhoz és a tervezéshez kell használni, nem pedig garantált tereperedményként kezelni.

MATESTAR terepi teszt referencia

Egy összehasonlító helyszíni teszt során a MATESTAR hőre lágyuló festéket sikerült elérni228,6 m² tonnánkénta tesztelt alkalmazási feltételek mellett.

Összehasonlításképpen:

Ugyanazt a jelölő berendezést és ugyanazt a tesztszakaszt használtuk körülbelül 200 fokos alkalmazási hőmérsékleten.

A tényleges lefedettség a burkolat szerkezetétől, a jelölés vastagságától, a berendezés beállításaitól és az alkalmazási körülményektől függően változhat.

4. Miért eltérő sűrűségűek a különböző hőre lágyuló festékek?

A hőre lágyuló útburkolati festék többféle nyersanyagot tartalmaz, többek között:

• kőolajgyanta
• pigmentek
• kalcium-karbonát és egyéb ásványi töltőanyagok
• kvarchomok
• üveggyöngyök
• adalékanyagok

Ezeknek az anyagoknak különböző sűrűsége van.

A nagyobb arányban sűrű ásványi töltőanyagot tartalmazó készítmény általában nagyobb általános festéksűrűséggel rendelkezik.

A fényvisszaverő hőre lágyuló festékek előkevert üveggyöngyöket is tartalmazhatnak, amelyek a készítménytől függően befolyásolhatják a teljes sűrűséget.

De ez nem jelenti azt, hogy az alacsonyabb sűrűség mindig jobb.

A sűrűség csak egy része a készítmény kialakításának.

A kész közlekedési jelzőfestéknek még megfelelőnek kell lennie:

• kopásállóság
• lágyulási pont
• nyomószilárdság
• áramlás és szintezés
• szín
• visszaverődés
• tartósság

Egy készítmény nem csökkentheti a sűrűséget pusztán azért, hogy növelje a lefedettséget, ha ez más fontos tulajdonságokat károsít.

5. Miért lehet félrevezető a tonnánkénti ár?

Vegyünk két beszállítót.

Szállító A

Ár:

600 USD/tonna

Sűrűség:

1.8 t/m³

Szállító B

Ár:

550 USD/tonna

Sűrűség:

2.3 t/m³

Első pillantásra a B szállító olcsóbbnak tűnik.

De 2 mm elméleti vastagságnál:

• Szállító A: körülbelül 278 m²/tonna
• B beszállító: körülbelül 217 m²/tonna

Az alacsonyabb tonnánkénti ár tehát nem feltétlenül jelent alacsonyabb projektköltséget.

A vállalkozók és importőrök számára jobb kérdés:

Mennyibe kerül a festék négyzetméterenként a kívánt vastagság mellett?

Ez különösen nagy projekteknél válik fontossá, ahol a viszonylag kis lefedettségkülönbség több tonnányi többlet anyagfelhasználást eredményezhet.

6. A vastagság még nagyobb hatással van az anyagfelhasználásra

A sűrűség fontos, de a vastagságot is figyelembe kell venni.

Ugyanabban a sűrűségben:

Nagyobb vastagság → több anyag négyzetméterenként

Például, ha a jelölés vastagsága a következőtől nő:

2,0 mm → 3,0 mm

a szükséges anyagmennyiség a következőkkel növekszik:

50%

Ez azt jelenti, hogy a lefedettség összehasonlításának csak akkor van értelme, ha a jelölés vastagsága azonos.

Az a beszállító, aki nagyon nagy négyzetméteres lefedettséget állít- anélkül, hogy egyértelműen megadná az alkalmazás vastagságát, nem ad elegendő információt a tisztességes összehasonlításhoz.

7. A burkolat textúrája megváltoztatja a valós fedést

A fenti számítás egységes jelölőréteget feltételez.

Az igazi utak nem teljesen síkok.

A durva aszfalt felület a következőket tartalmazza:

• üregek
• kitett aggregátum
• felületi textúra

Az olvadt hőre lágyuló festék bejuthat néhány ilyen helyre, mielőtt a kész jelölőréteget kialakítaná.

Ennek eredményeként a durva útburkolat általában több anyagot fogyaszt, mint a simább felület.

Ezért a fedezet a következők között változhat:

• sima aszfalt
• durva aszfalt
• elöregedett járda
• beton burkolat

Ez az egyik oka annak, hogy a tényleges építési fogyasztás alacsonyabb lehet, mint a sűrűségből számított elméleti fedezet.

8. Az alkalmazás hőmérséklete a fedés szabályozását is befolyásolja

A hőmérséklet megváltoztatja az olvadt hőre lágyuló festék viszkozitását.

Ha a hőmérséklet túl magas:

• viszkozitása csökken
• könnyebben áramlik az anyag
• a vastagságszabályozás kevésbé stabillá válhat

Ha a hőmérséklet túl alacsony:

• a szintezés gyenge lesz
• alkalmazása nehézzé válik
• a jelölőfelület egyenetlenné válhat

Tehát a hőre lágyuló festék felhordási hőmérsékletét a készítmény és az építési mód szerint kell szabályozni.

Nem szabad szándékosan emelni vagy leengedni pusztán az anyagfelhasználás megváltoztatása érdekében.

9. A berendezések és az építkezés ellenőrzése is számít

Még akkor is, ha a festéksűrűség és az elméleti vastagság ismert, a tényleges lefedettség továbbra is a konstrukció ellenőrzésétől függ.

Fontos tényezők a következők:

• jelölőgép sebessége
• esztrich nyílás
• anyagáramlási sebesség
• vonalvastagság
• járda állapota
• operátori következetesség

Például egy projekt megadhat egy 2 mm-es jelölést, de a tényleges vastagság a vonal mentén változhat, ha a berendezés beállításai vagy a munkasebesség instabil.

Ez közvetlenül megváltoztatja az anyagfelhasználást.

Ezért a terepi lefedettséget mindig a tényleges jelölési vastagsággal együtt kell értékelni.

10. A sűrűség, a fedés és a minőség nem ugyanaz

Ez a három fogalom összefügg, de nem szabad összekeverni őket.

A kisebb-sűrűségű hőre lágyuló festék nagyobb fedést biztosíthat tonnánként.

De ez nem jelenti automatikusan azt, hogy a készítmény jobb.

Hasonlóképpen, a nagyobb-sűrűségű festék sem automatikusan rossz minőségű.

A helyes értékelés:

A készítmény megfelelő lefedettséget biztosít, miközben továbbra is teljesíti a szükséges teljesítményt?

Ez a következőket tartalmazza:

• tartósság
• kopásállóság
• hőállóság
• tükrözőképesség
• építési teljesítmény

11. Mit kell a vevőknek összehasonlítani rendelés előtt?

A hőre lágyuló festékek árajánlatainak összehasonlításakor kérdezze meg a szállítókat a következőkről:

• festék sűrűsége
• javasolt jelölési vastagság
• elméleti lefedettség
• alkalmazandó szabvány
• kötőanyag vagy gyantatartalom
• üveggyöngy tartalma
• lágyulási pont
• alkalmazási mód

Akkor hasonlítsd össze:

A projekthez szükséges összes anyag

összehasonlítás helyett:

Ár tonnánként

Az importált hőre lágyuló közlekedési festék esetében ez a számítás a következőket is érinti:

• teherszállítás
• tartály mennyisége
• kezelési költség
• teljes leszállási költség

Egyszerű termoplasztikus festék fedő formula

Szükséges festék

Terület (m²) × Vastagság (m) × Sűrűség (t/m³)

Példa:

10 000 × 0,002 × 1.8=36 tonna

Elméleti fedezet tonnánként

1 ÷ Sűrűség (t/m³) ÷ Vastagság (m)

Példa:

1 ÷ 1,8 ÷ 0,002 ≈ 278 m²/tonna

Ezek a számítások feltételezik:

• egyenletes vastagságú
• nincs anyagi veszteség
• nincs járda behatolás

A tényleges szántóföldi fogyasztásnak tartalmaznia kell az építési feltételek figyelembevételét.

GYIK

Az alacsonyabb sűrűség jobb hőre lágyuló festéket jelent?

Nem.

Az alacsonyabb sűrűség növelheti a tonnánkénti elméleti fedést, de a festéknek továbbra is meg kell felelnie a kopásállóság, szilárdság, folyás, lágyuláspont és tartósság tekintetében.

Miért fedhet le két azonos tömegű hőre lágyuló festék különböző területeket?

Mert a sűrűségük eltérő lehet.

Ugyanaz a súlyú, kisebb-sűrűségű anyag nagyobb térfogatot foglal el.

A sűrűség az egyetlen tényező, amely befolyásolja a hőre lágyuló festék fedését?

Nem.

A fedezet a következőktől is függ:

• jelölés vastagsága
• járda textúra
• alkalmazási hőmérséklet
• felszerelés
• építési ellenőrzés

A vásárlóknak csak a tonnánkénti ár alapján kell összehasonlítani a közlekedési jelzőfestékeket?

Nem.

A tonnánkénti ár csak egy része a számításnak.

A projekt költségszámításához,négyzetméterenkénti költség a kívánt vastagság mellettgyakran hasznosabb összehasonlítás.

Garantálhat-e egy szállító tonnánként egy fix fedezetet?

A pályázati feltételek ismerete nélkül nem pontosan.

Az elméleti lefedettség kiszámítható, de a tényleges terepi lefedettség a vastagságtól, a burkolat szerkezetétől, a berendezéstől és az anyagveszteségtől függ.